Mamus és hwg lagzija

Nagyon sokat vártunk a templomi esküvőtől. Hát jól megszívtuk. Ugyanis a pap (Ernő atya) hihetetlen jó fej, a főpróbát is végigröhögtük, meg megismert minket, és nagyon sok poént tudott mondani, igazán jó a humorérzéke.
A nép gyorsan bement, mi pedig vártunk Ernő atya jelére az előtérben. De Ernő atya sehol, homályosan viszont látni, hogy valaki más díszes ruhában áll az oltárnál, érdeklődéssel néz felénk, de nem integet, semmi. Azt beszéltük egyébént, hogy ő is kint lesz az előtérben, és én és Csaba vele megyünk be. Egy ideig vártunk, aztán elindultam. utánam jött Csenge a párnára kötözött gyűrűkkel, hihetetlen édes és szép volt a kiscsaj. Utána pedig a koszorúslányok, aztán Mamus Főnökkel. Amint beértünk, nem mondott senki semmit, így végül mindannyian ott toporogtunk középen, aztán valahogy elrendeztük magunkat.
A pap elkezdett beszélni, én meg csak az ajtókat néztem, hogy vajon melyiken fog belibbenni Ernő atya. Végülis amint a nevünket kimondta a pap, már tudtam, hogy habár a mi esküvőnk van folyamatban, mégsem lesz teljes a kép. Zavartságom először csalódottságba, majd később érdektelenségbe fordult át. Az egész ceremóniát végigfeszengtem.
Nemcsak azért, mert a pap semmit nem tett a könyv felolvasásán kívül (ráadásul azt is gyatrán, totális monotóniával), hanem mert nem is abban a sorrendben és formában mentek a dolgok, ahogy azt betanultuk. Folyamatosan az volt az érzésem, hogy nem a mi cuccunkon vagyok. Szörnyű volt. Nagyon vissza kellett fogni magam, hogy ne legyen durva megnyilvánulásom, de így is hülyén fog kinézni a film is, a fotók meg valóban bénák emiatt.
Viszont a (Mamussal egymásnak mondott) mondatok, rituálék nagyon romantikusak voltak, mert Mamus nagyon zavarban volt, és igazán erősek voltak a fogadalmaink, nem hanggal, hanem szívből mondtuk. Még ha egyébként semmiben nem hiszünk (én legalábbis), ami ott abban az épületben van. De kvázi a pap mintha ott sem lett volna, a mögöttünk levő embertömeg erejéből táplálkoztam, azért is néztem többször hátra, mert úgy jobban lehetett fogni az "adást".

Mindettől függetlenül alig vártam, hogy vége legyen, és nagyon megkönnyebültem, amikor elindultunk kifelé. De úgyis találkozunk Ernő atyával, majd megkérdezzük.